Az 50 első kérdés, amit felteszel a tajcsiról (taiji, taichi) és a csikungról (chikung, qigong) 4.

Mi köze egy amerikai tervezőmérnöknek a tajcsihoz?

Ez a kérdés valószínűleg nem születne meg benned az 50 első kérdés között, nekem azonban olyan fontos elméleti kérdéseket tisztázott a tajcsiról, melyeket szeretnék veled megosztani.

Tajcsi és csikung gyakorlásunk záloga az, hogy mennyit vagyunk képesek érzékelni abból az interakcióból, mely testünk alkotóelemei között zajlik. Mennyire mélyül el a figyelmünk testünk energetikai rendszerében. 

Buckminster Fuller, aki egy rendkívül eredeti módon gondolkodó alkotó volt, kutatásai, találmányai és szerkezeti kísérletei során alkotta meg a tenszegritás kifejezést. Leírása szerint azokban a szerkezetekben, ahol érvényesül a tenszegritás, a merev összetevők és az azokat összekötő rugalmas részek, önfeszített szerkezetet alkotnak, így a húzó- és nyomóerők integrált egésszé válnak. Tehát a feszesség az a tulajdonság, amely egy olyan rendszert hoz létre, ahol a rugalmas és a merev elemek képesek együtt és egyidejűleg szerkezetet alkotni a belső feszültségek hatására. Ez a feszültség formai stabilitást ad, összefüggő szerkezetet hoz létre, amely biológiailag úgy működik, mint az izmok és a csontok, ahol az egyik elem erősíti a másikat. A tenszegritás a feszültség eloszlását vagy egyensúlyát jelenti a struktúrán belül. 

Buckminster Fuller az általa alkotott tenszegritás-modellel

Ma ezt használják az élőlényeket alkotó elemek geometriai jellemzők szerinti szerveződésének magyarázatára. Az ilyen térbeli alakzat a gravitációs erőnek köszönhetően, a nyújtás és nyomás által szerveződve, állandó egyensúlyi állapotban van.

Ezt az egyensúlyi állapotot keressük tajcsi gyakorlás közben is. Újra és újra megtapasztaljuk, míg képesek leszünk a legkisebb eltérést is felfogni, megérteni.

A rendszer az ellentétes erők egyesülésével működik, és Fuller szerint “a természet strukturális alapja, amely minimális elemekkel képes erős szerkezetet alkotni“.

Ilyen struktúra például Kenneth Snelson Tűtorony című alkotása, melyben a művész merev és rugalmas alkatrészekből összeállított darabokkal dolgozott:

A tenszegritás a külső erőhatások és az általuk befolyásolt forma belső energetikai összefüggése. Fuller ezt nevezte szinergiának, mely elnevezés együttműködést jelent, és arra utal, hogy a rendszer működése nem egyszerűen az alkotóelemek összességéből fakad, hanem az azok között zajló interakcióból.

Az emberi szervezet ilyen. Tenszegritás alapú struktúra, mely nyomás hatására egyre feszesebb és erősebb struktúrává válik. Az ilyen struktúrák mindig egy alapterhelés alatt állnak, mely belső feszültségükből ered. Nyugalmi helyzetben is előfeszített állapotban vannak. Ezt az alaptónust a testben a fascia biztosítja, mely minden egyes szervet, minden izmot, minden idegrostot lefed.

Tajcsi és csikung gyakorlásunk záloga az, hogy mennyit vagyunk képesek érzékelni abból az interakcióból, mely testünk alkotóelemei között zajlik. Mennyire mélyül el figyelmünk testünk energetikai rendszerében.

Az 50 első kérdés, amit felteszel a tajcsiról (taiji, taichi) és a csikungról (chikung, qigong) 3.

Mi a csikung? 1.

„… fejlesztened, erősítened kell a csít. Össze kell gyűjtened. Biztosítanod kell az életfontosságú csí folyamatos áramlását és felhalmozását. Érezni fogod, amint kitölti a testedet. A levegővétellel magadba szívod az egész világegyetemet. Ugyanakkor irányítanod is kell. A csí a világegyetem esszenciája. Megerősítheti és meggyógyíthatja bármelyik testrészedet. A testtartások úgy vannak kialakítva, hogy a csí áramlása minden porcikádat átjárja, egyik részed se szigetelődhessen el.
(...) meg kell nyitnod az energiavezetékeket, a meridiánokat. A világegyetem feltartóztathatatlanul áramlik. Az ember energiájának is hasonlóan kell tennie.”
Teng Ming-Tao:Taoista történet

Mikor röviden kell arra a kérdésre válaszolnom, mi a csikung, annyit szoktam mondani: energiatorna. De azért ez tényleg csak egy rövid, gyors válasz.

Az itt szereplő videók betekintést engednek abba, milyen sokféléle lehet a csikung.

Végezhetjük ülve:

vagy állva:

utánozhatjuk az állatok mozgását:

vagy egy mitológiai lényét:

A csikung egyesíti a mozgás, a légzés, a figyelem és a tudatosság gyakorlatait. Az energia, elsősorban a testünkön keresztül elérhető energia használatának tudománya. Ahogy a tajcsi, a csikung is mozgásban végzett meditáció. A meditáció pedig komoly munka. A csikung esetében a csível való munka, melynek eredménye a körülöttünk lévő világ és önmagunk megismerése.

A csikung szó maga is ezt jelenti:
csí: energia, mely mindenhol létezik – körülöttünk és bennünk is,
kung: munka, kiművelés.

A különféle csikung formákban
– a légzés lassú, hosszú, mély,
– a mozdulatok gyengédek, finomak, szelídek. A fizikai test átmozgatása mellett azt a célt szolgálják, hogy folyamatos visszajelzést kapjunk arról, mennyire ellazult a testünk,
– az elme lecsendesedik, a figyelem fókuszált.

Az 50 első kérdés, amit felteszel a tajcsiról (taiji, taichi) és a csikungról (chikung, qigong) 2.

Mi a tajcsi?

A tajcsicsuán (más átírásban: taijiquan, tai chi chuan) Kínából terjedt el az egész világon, és mára kedvelt, népszerű mozgásformává vált nyugaton is. Aki belekóstol, azt rabul ejti. A tajcsi nem pusztán sport, tükröződik benne az a taoista elgondolás, hogy mi is a természet részei vagyunk.

Tajcsizás közben a gyakorló egyszerre éli át a belső békét, a nyugalmat és a fizikai mozgás élményét.

A tajcsicsuan harcművészet. Belsőerős harcművészet. Minden egyes mozdulatnak van harci értéke, olyan alkalmazása vagy alkalmazásai, melyek egy küzdelemben, megfelelő gyakorlás után, elővehetők. Érdemes belenézni egy-egy Youtube-on fellelhető bemutatóba, hogy értsük, miről is van szó. Például ebbe a videóba:

vagy ebbe:

Ne aggódjunk, a kezdő, középhaladó edzések nem a verekedésről szólnak. Nem azért fontos számunkra tudni, milyen mozdulat mire való, hogy pár edzés után leálljunk bárkivel verekedni az utcán, hanem azért, hogy világos legyen, miért oda tesszük a kezünket ahová tesszük, miért azon a lábon van a testsúly, ahová edzőnk utasításai szerint helyezzük.

A gyakorlás során minden egyes apró részlet számít, és egyre többre leszünk képesek odafigyelni. Nem csak azért, mert egyre könnyebben jut eszünkbe, mire való egy mozdulat, hanem azért is, mert a gyakorlás során kitágul a figyelmünk, több és több információt leszünk képesek felismerni azok közül, melyeket testünk állapotáról, helyzetéről érzékszerveink közvetítenek.

A testérzetek érzékelésének és észlelésének fejlesztésével pedig nagy lépést tehetünk az egészségünkért, a helyes testtartás helyreállításáért, és nem kevésbé azért, hogy megtaláljuk azokat a pontokat a testünkben, melyek valamiért folyamatos feszültségben vannak. Ezek a feszültségek olyan régen fennállhatnak, annyira hozzánk nőhetnek, hogy gyakran fogalmunk sincs róluk. Természetesnek vesszük a testtartásunkat, a mozdulatainkat akkor is, ha azok nem egészségesek. Azt, hogy felhúzva tartjuk a vállunkat, előretoljuk az állunkat, vagy megfeszítjük egy-egy ízületünket.

A tajcsicsuan gyakorlása abban segít, hogy minél testtudatosabban éljük a mindennapjainkat.

Az 50 első kérdés, amit felteszel a tajcsiról (taiji, taichi) és a csikungról (chikung, qigong) 1.

Mi az a csí?

„A világ kezdetekor csak a csí, a tiszta életerő létezett. A csí öt elemmé – fém, víz, fa, tűz és föld – lett. Az öt elem jinné és janggá alakult. A jinből és jangból jött létre az emberiség is. A jin és jang tovább keveredve létrehozta a Nagy Végső Valóságot – a Tajcsit. A Tajcsi pedig Vucsi – Üresség – lett. Ezután az egész folyamat újrakezdődött. A világmindenség folyamatosan tágul és összehúzódik.
Mi a világmindenség mikrokozmoszai vagyunk. Mi ezt a folyamatot a csikungban valósítjuk meg.”
Teng Ming-Tao: Taoista történet – Egy taoista mester titokzatos élete és vándorlásai

A hagyományos kínai orvoslás (HKO) egyik alapvető fogalma a csí, amelyet nyugaton általában az élő szervezetek biológiai vitalitásaként értelmeznek.

A keleti filozófiában a csí fogalma nem korlátozódik az élő szervezetekre, bár specifikus funkcionális és szervezeti folyamatot képvisel a biológiai rendszereken belül. A csít univerzális erőként értelmezik, amely bolygókat mozgat és a szubatomi részecskék reakcióit hangszereli – ez az az energetikai minta, amelyen minden létezés formálódik. A biológiai rendszereken belül ez a mögöttes erő, amely a fejlődést biztosítja, és mozgatja a mindennapi lét szerveződését és folyamatait.

 Ezenkívül a csí maga az anyag is, amelyre ez az erő hat. Az anyagot egyszerűen sűrített csí-nek tekintik.    Ez a testünkben, környezetünkben érzékelt, a világegyetemet betöltő energia három nagy erőből áll. E hármasnak a neve San Cai: az Ég, a Föld és az Ember. Az Ég (univerzum) Égi csí-vel rendelkezik, a három közül a legfontosabbal, mely azokból az erőkből áll össze, melyeket az égitestek fejtenek ki a Földre. Benne van a napsütés, a Hold fénye és gravitációja, a csillagok hatása. Az Égi csí alatt van a Földi csí, melyet az Égi csí befolyásol. Mikor a Föld csí-je egyensúlyban van, a növények, állatok egészségesen fejlődnek. Az Égi csí az emberi csí-re is hatással van. A jóslásnak és az asztrológiának a feladata, hogy ezeket az erőket felismerje és megmagyarázza.

A kínai filozófia minden olyan energiát csíként határoz meg, amely erőt és teljesítményt mutat, legyen az elektromosság, mágnesesség, hő vagy fény. Emellett a csí valaminek az energiaállapotát is kifejezi, különösen akkor, ha élőlényekről van szó. Ha valami él, akkor van benne Lét csí, ha pedig halott, akkor Halál csí vagy Szellem csí. Ha valaki igaz, tisztességes, és van lelki ereje a jó megtételéhez, akkor azt mondják, hogy normális csí-je vagy Igazságos csí-je van.

Tehát a csí megnevezés jelenti magát az energiát, akkor is, ha potenciális, és az energia állapotát is, ami a fizikai megnyilvánulás. A csível való munka, a gyakorlás során arra kell törekedni, hogy ne csak a csí már megtapasztalt fizikai állapotával dolgozzunk, hanem nyitott elmével, figyelemmel a lehetőséggel is, mert így nem korlátozzuk a jövőbeli megértést és fejlődést.