Testérzetek – és az egyensúly létrejötte
A tajcsicsuan belső harcművészeti stílus, a helyes testtartás az egyik legfontosabb dolog gyakorlása közben. Ha feszes a tartás, akadályozzuk a csí áramlását, ha helytelen a testtartás, sérülésnek tesszük ki magunkat, és elpazaroljuk fizikai erőnket is.
A helyes testtartás kialakításában elsősorban a testérzetek felismerésére, és az azokra adott reakciókra koncentrálunk. A testrészek egymáshoz való viszonya egy dinamikus egyensúlyi állapot.
Mit tekintünk, mit érzünk egyensúlyi állapotnak?
Életünk során temérdek hatás ér minket, melyekre reagálunk, mind a hatás, mind a reakció nyomot hagy a testünkben. Ahogy minden egyes gondolat, minden kiejtett szó, minden cselekedetünk is letárolódik és nyomot hagy a testben. Így alakul ki az egyénre jellemző, egyedi tartás, ami nem feltétlenül helyes, hiszen egy-egy hatás testünket kibillentheti egyensúlyi állapotából, és egészen addig így marad, míg valamiféleképpen kompenzálni nem kezdjük azt.
A testérzetek érzékelésének és észlelésének fejlesztésével nagy lépést tehetünk a helyes testtartás helyreállítására.
A következő területeken fejleszthetjük a testünkből érkező érzetek felismerését:
– a testfelszínéről és mélyéről érkező ingerek feldolgozásának területéről, mely három, jellegükben különböző, de egymással összefüggő érzetminőséget takar. Ez a szomesztézia.
– a végtagok helyzetének érzékelését, mely a propricepció,
– a zsigeri érzékelés, a belső szervek információinak feldolgozásának területét, ami a viszcerocepció,
– bőr esetén a hőérzékelést, ami a termorecepció,
– mechanikai inger érzékelését, ami a mechanorecepció,
– az érintés érzékelését: mely a nocicepció, termorecepció, mechanorecepció együtt, és taktilis érzékelésnek nevezzük,
– különböző testrészeknek a törzshöz viszonyított helyzetének érzékelése, mozgások érzékelését, amit kinesztéziának nevezünk és a
– fájdalomérzékelést, ami a nocicepció.
Az érzékelés a környezet bizonyos változásaira hangolt érzékszervek változásregisztráló folyamata. Ebben a folyamatban az adott érzékszervhez tartozó ingerspecifikus receptorok regisztrálják a környezet változását (az ingert), majd ezt az információt továbbítják (ingerület formájában) az idegrendszer központi részei (agy, gerincvelő) felé.
Itt (is) bővebben utána tudsz nézni
Az érzékelésnél nem áll meg a folyamat, észlelni is kell az ingert. Az észlelés, percepció pszichológiai folyamat, mely során hozzárendeljük az ingereket az érzékleti mintához. Bárki és bármi – személy, tárgy – azonosításában szerepet játszanak a korábbi tapasztalatok, beállítódások, elvárások. A percepció során az érzékszervi benyomások jelentéssé, tárggyá szerveződnek, felismerhetővé válnak. A különböző ingerek nyomán keletkezett ingerületek egységes képpé formálódnak, így tükröződik a valóság. Az agy értelmezi az érzékleteket, rendszerezi azokat és jelentést ad nekik.
Egy 2015-s vizsgálat szerint a tapintás térbeli megkülönböztetése tartósan javult mindössze 6 órás mentális-szenzoros fókuszálás hatására, ami arra utal, hogy a mentális állapotok által létrehozott belső agyi tevékenység a külső stimulációhoz hasonlóan megváltoztathatja az észlelést és a viselkedést. A Ruhr-University Bochum és a Ludwig-Maximilians-University München kutatói egy három napos meditációs elvonulás résztvevőit figyelték meg. A résztvevők fele napi nyolc órás meditációjuk mellett egy további, speciális meditáció-fajtát is végzett: naponta 2 órán keresztül fókuszáltak jobb kezük mutatóujjára, és tudatosították azokat az érzéseket, amelyek ujjukban ez alatt az idő alatt spontán módon megjelentek (szomatoszenzoros percepció). A meditálók másik fele kontrollcsoportként szolgált, ők a napi járulékos 2 órában azt a szokásos meditációjukat végezték tovább, amit egyébként is gyakoroltak már 8 órán keresztül. Az elvonulás végeztével megvizsgálták a résztvevők tapintásélességét, és összehasonlították az elvonulás előtt mért adatokkal. Az eredmények szerint annak a csoportnak a tagjai, amelyek a mutatóujj-fókuszálást végezték, szignifikánsan jobb tapintásélességet produkáltak a gyakorlás után, nemcsak a jobb mutató-, de a jobb középső ujjukban is. A vizsgálatnak ITT tudsz utánanézni.
