Címke: gyakorlás

Beküldve:

Legozzatok!

A LEGO királylány és a LEGO királyfi beállítása egy tajcsi mozdulatba sok figyelmet igényel. Miközben beállítjuk a kar- és lábtartást, folyamatosan monitorozzuk saját testünkben az érzeteket. Itt egy kicsit megemeljük a könyököt, ott szélesebbre állítjuk a lábtartást. Minden igazítást úgy végzünk, hogy észrevétlenül folyamatosan érzékeljük, milyen változás következne be saját testünk érzékelésében, ha ezt tanárunk, mesterünk tenné velünk.

Játék, szórakozás, miközben mély ismereteket szerzünk saját testünkről. Az apró igazításokat aztán bele tudjuk vinni saját gyakorlásunkba. Nagy figyelmet és jelenlétet igénylő móka.

A jelenlét megtanulható, a figyelem edzhető. Fenntartásának képessége; gondolataink, érzelmeink testünkben való megjelenésének felismerése az igazi ajándék, amit kapunk a tajcsitól és a csikungtól.

Neurológiai szemszögből nézve a fasciában és az izmokban lévő szenzorok (neurális receptorok) jelei a gyakorlás során eljutnak az agyba, ami – főleg, ha sokszor megismételjük a gyakorlatokat – a neuroplaszticitás révén áthuzalozza azt. Megváltozik a test agyi lenyomata, a testkép az agykéregben.

Ennek a területnek erős neurális kapcsolatai vannak az érzelmekhez – például stressz, szorongás, örömérzet – tartozó agyterületekkel, ennek révén ezekben is pozitív változások jönnek létre, ami kihat a pszichére.

A tajcsi rendszeres gyakorlása nem csak a figyelmet edzi. A mozdulatok egyre pontosabb kivitelezése fizikai kihívást is jelent. A lassú mozgás harmonizálja a testet, javítja az egyensúlyt és a koordinációt, növeli a test erejét és rugalmasságát is.

“Találd és érezd meg a mozgást a nyugalomban, és a nyugalmat a mozgásban.“

A tizenhárom minta éneke – ismeretlen szerző – dr. Yang Jwing-Ming A legendás mesterek Taiji-titkai

Beküldve:

Az 50 első kérdés, amit felteszel a tajcsiról (taiji, taichi) és a csikungról (chikung, qigong) 5.

Miért mozognak olyan lassan azok, akik tajcsiznak?

Metafizika. A világ formája a mozgás - lényege a nyugalom. (Karinthy Frigyes: Címszavak a Nagy Enciklopédiához)

Karinthy Frigyes nem tajcsizott, valószínű, még csak nem is ismerte a tajcsit. A mozgásról és a nyugalomról szóló jegyzete egyetemes tapasztalat a régi Kínában ugyanúgy, mint a XX. századi Magyarországon.

Sokszor hallottam már azt a mondatot: „Nekem ez a tajcsi dolog túl lassú. Szerintem, nem nekem való.”

Amikor egy csikung vagy tajcsi formát gyakorlót nézünk, az első dolog, amit észreveszünk, az a szokatlanul lassú mozgás. Természetes, hogy felvetődik a kérdés: miért mozognak olyan lassan a tajcsisok?

Mozgás és nyugalom. Ellentétesnek tűnik ez a két fogalom, de egymás nélkül nem is léteznének.

A tajcsi és a csikung meditatív mozgás. A lassan, odafigyeléssel végzett csikung és tajcsi formagyakorlatok maximális érzékszervi visszacsatolást biztosítanak a gyakorlónak. Lépésről lépésre ismerjük meg testünk nagyobb, majd fokozatosan egyre kisebb egységeit. Olyan érzetünk lehet, mintha végre kapcsolatba kerülnénk a testünkkel. Ez az érzet a kitartó gyakorlás során még tovább finomodik.

Lehet, hogy a gyakorlás kezdetén megjelenik bennünk egy sürgetettség érzés, hiányoljuk a mindennapokban megszokott tempót, frusztráltnak, unottnak érezzük magunkat, sőt, egyenesen kínos az efféle mozgás. Talán még az is eszünkbe jut, hogy maga a gyakorlás okozza ezeket érzéseket, és nem az attitűd és meggyőződés, ahogy a gyakorláshoz hozzáállunk.  

Gondolataink érzelmeket keltenek, érzelmeink pedig érzetek formájában folyamatosan megjelennek a testünkben. Ahogy tajcsizás, csikung gyakorlás során egyre jobban megismerjük a testünket, egyre pontosabban vagyunk képesek megkülönböztetni a megjelenő érzeteket. Nem csak gyakorlás közben igaz ez. A tapasztalatokat mindennapi életünkben is felhasználjuk. Világossá válik, milyen érzelem milyen testérzetet idéz elő. Tudatossá válunk az érzelmeinkre, finomodik az érzelemszabályozásunk.
Csodálatos felfedező túra ez saját magunkban. A tajcsi önismereti út.

A figyelem edzhető. Fenntartásának képessége; gondolataink, érzelmeink testünkben való megjelenésének felismerése az igazi ajándék, amit kapunk a tajcsitól és a csikungtól.

Neurológiai szemszögből nézve a fasciában és az izmokban lévő szenzorok (neurális receptorok) jelei a gyakorlás során eljutnak az agyba, ami – főleg, ha sokszor megismételjük a gyakorlatokat – a neuroplaszticitás révén áthuzalozza azt. Megváltozik a test agyi lenyomata, a testkép az agykéregben.

Ennek a területnek erős neurális kapcsolatai vannak az érzelmekhez – például stressz, szorongás, örömérzet – tartozó agyterületekkel, ennek révén ezekben is pozitív változások jönnek létre, ami kihat a pszichére.

A tajcsi rendszeres gyakorlása nem csak a figyelmet edzi. A mozdulatok egyre pontosabb kivitelezése fizikai kihívást is jelent. A lassú mozgás harmonizálja a testet, javítja az egyensúlyt és a koordinációt, növeli a test erejét és rugalmasságát is.

“Találd és érezd meg a mozgást a nyugalomban, és a nyugalmat a mozgásban.“

A tizenhárom minta éneke – ismeretlen szerző – dr. Yang Jwing-Ming A legendás mesterek Taiji-titkai

Beküldve:

Jin és jang a taiji gyakorlásban

Mikor jó másfél évtizede taijizni kezdtem, a hirtelen rám szakadt temérdek ismerettől először kérdezni sem tudtam. Fogalmam nem volt, milyen mélységű az a tudás, ami előtt ott álltam. Egyszerűen csak örültem, hogy olyan közegbe kerültem, ahol nap, mint nap találok valami olyan újdonságot, ami közel áll hozzám, aminek minden porcikám örül. Hagytam, hogy zúduljon rám az ismeret, és igyekeztem nem kitérni előle. Aztán megláttam egy ábrát, egy GIF-et Fritjof Capra jinről és jangról alkotott elképzelésének ábrázolását.

Megragadott a pulzálás. Elkezdett motoszkálni bennem a kérdés, hogyan jelenik meg a taijiban a folyton emlegetett jin és jang? Honnan ismerem fel, mi az egyik, mi a másik?
Világossá vált, hogy a taiji szimbólum (a taijitu) csak 2 dimenziós ábrázolása jin és jang dinamikus egyensúlyának. Annak, ami mindenhol körülvesz. Nem statikus kör, ahogy azt első látásra gondolnánk, hanem egy állandóan mozgásban lévő egység. Nincsen külön jin és jang. Csak együtt értelmezhető a kettő.
Egymást váltja a két erő. Ahogy elfogy a jang, kiteljesedik a jin, ahogy elfogy a jin, kiteljesedik a jang. A két erő változása maga az egyensúly, ami folyamatosan jelen van. Folytonos váltakozásuk az a pulzálás, ami megragadott Fritjof Capra ábrájában, és segített megérteni, hogyan ismerhetem fel saját mozgásomban azt az átható erőt, ami mindenhol körülvesz.  

A két erő kiegészíti egymást, és utal egymásra. Az egészet csakis a kettő együttes jelenléte, állandó egymásba alakulása biztosítja.
A történeti ábrázolásokon sokszor két egymást kergető hal jelentette a taijit, akik egymásra nézve egymás szemében tükrözték a másik jelenlétét. Ez az ábrázolás fontos annak megértésében, hogy a jang mindig hordoz jin tartalmat, ahogy a jin mindig hordoz jang tartalmat.

Sok analógia ismert a jin és jang meghatározására, és összességében elmondható, hogy a jin megfelel minden olyannak, ami összehúzó, befolyásolható és konzervatív, míg a jang utal minden olyasmire, ami kitágító, meghatározó és progresszív.

Gyakorlás közben a légzés és a mozgás egymásra hatása az, ahol jin és jang folytonos váltakozása megfigyelhető, átélhető. Folyamatosan megőrzött tengelyünktől távolodó mozdulatok erősen jangosak, míg a tengely és középpontunk felé irányuló mozgások jinesek. Ellazuló és megfeszülő izmainkon tartott figyelmünk a gyakorlás során egyértelműen felismeri azt a pulzálást, ami a jól gyakorolt taiji sajátja, jin és jang folyamatos váltakozása.

Beküldve:

A taiji az idősebbek egyensúlyérzékét is fejleszti

10 éve tanítok időseknek tajcsit (taiji, taichi) és csikungot. Idősebb tanítványaim gyakran szembesülnek azzal a ténnyel, hogy csökken a stabilitásuk, és egyre növekszik az esések kockázata. Ezért minden ősszel, tél elején, készülve a téli időszakra, mikor a havas, jeges járdán gyakrabban fordulnak elő esések, elcsúszások, arra szánunk pár órát, hogy az általunk használt gyakorlatok közül kiemeljük és alaposan begyakoroljuk azokat, melyek kifejezetten fejlesztik az egyensúlyérzéket, növelik az egyensúlyérzetet.

Számtalan, bár a gyakorlók életkorát és a vizsgálati módszereket tekintve nem egységes vizsgálat bizonyítja, hogy a tajcsi gyakorlása segíti az egyensúly megőrzését, és a biztonságosabb közlekedést otthon és az utcán, városban és vidéken egyaránt. 

A University of Vermont vizsgálata szerint a 65 éven felüliek fele évente legalább egyszer elesik. Nem ritka az ebből adódó fejsérülés, törés. Az esésből származó mozgásképtelenség pedig depresszióhoz, alultápláltsághoz és megnövekedett fertőzésveszélyhez vezethet.

A tajcsi rendkívül sok egyensúly gyakorlatot használ, és az ezekben való jártasság valódi biztonságérzetet ad a 60 éven felülieknek. Egy 1982-es vizsgálat szerint az idősebb gyakorlók 50 %-a számolt be megnövekedett önbizalomról, amit javuló egyensúlyérzéküknek tulajdonítottak.  

Budapest 7. kerületében lakó idősebbeknek ingyenesen látogatható tajcsi (taiji, taichi) és csikung órákat tartok a Király klubban hétfőn 9 órától. (1077 Budapest, Király utca 97.)

A honlapon olvashatsz még az időskori taijiról a TAIJI IDŐSKORBAN menüpont alatt

Ha nem a 7. kerületben laksz, de szeretnél taijizni, nézz szét az elérhető edzések között a Kapcsolat menüpont alatt

Felhasznált irodalom:
http://pitiesalpetriere.aphp.fr/wp-content/blogs.dir/134/files/2014/04/tai-chi-chutes-sujet-ag%C3%A9.pdf

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2095254612000099#bib7

https://www.worldscientific.com/doi/10.1142/S0192415X82000105

Beküldve:

A taiji misztikuma

Nemrég egy tanítványom azt mondta: én azt hittem, a taiji misztikus. Kapásból azt válaszoltam: az, misztikus. Rengetegszer átforgattam magamban ezt a párbeszédet. Most sem gondolom másképp.

Mikor elkezdünk taijit tanulni, nem teszünk mást, csak követjük a tanárunkat, megpróbáljuk a szinte értelmezhetetlen mozdulatokat minél pontosabban utánozni, és szép lassan megtanulni egy egész mozgássort. Tanárára bízza magát a tanuló, hogy a közösen megvalósuló, tudatos cselekvés eredményeként létrejöjjön az egyedi tapasztalása arról, hogy a természet rendje milyen módon nyilvánul meg saját magában. A taiji misztikuma is ezen alapul.

Szavak és fogalmazás nélküli közvetlen tapasztaláson, mely végtelen és határtalan folyamat.
Minél tovább gyakorlunk, annál pontosabb és egyben rugalmasabb lesz az általunk megtapasztalt egységélmény.

Minden testrészed legyen a helyén,
Egyik se legyen használatlan vagy
 túlerőltetett,
Mindegyik legyen kapcsolatban a másikkal.
                    Zhang San-Feng: Taiji értekezés

A taiji helyes gyakorlása felszabadultságot hoz. Ez nem transzélmény, de mindenképp módosult tudatállapot. Ha a gyakorlás során elérjük a lecsendesedést, az elme koncentrálttá és nyugodttá, a test érzékelése pedig egyre pontosabbá válik. Ennek az érzékelésnek az egyik fontos eleme a fascia.

A fascia kötőszövet, mely hálóként fogja össze testünk minden szervét. Megtámaszt, lehetővé teszi a szervek közötti kommunikációt, erőt, energiát közvetít és erősít fel.

Amikor futunk, sétálunk, taijizunk, a mozgás energiájának nagy része a fascia összehúzódásából és rugószerű tulajdonságából származik. Az emberi szervezet nem egyszerűen a szervek, szervrendszerek összessége, hanem integrált egész, melyben a kapcsolatot és a kommunikációt a fascia biztosítja.


Az ízületek lazák.
A bőr és a haj erős.
Rész a résszel összefűzve.
Belül a könnyűség és a fürgeség.
            Yang Yu-Ting: Négy bölcs mondat

A taiji gyakorlásának, tanulásának minden szintjén a tapasztalatszerzés a legfontosabb elem. Vizsgálódásunk középpontjában a közöttünk és a körülöttünk lévő világ között lévő kölcsönhatás áll. A testérzeteket figyeljük, melyeket a jól beidegzett fascia közvetít számunkra. Ez egy rugalmas tapasztalati folyamat, ahol az értelmezés mellőzésével a jelenségekre koncentrálunk. Nem az intellektusunkkal dolgozunk, kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy annak végesek a lehetőségei. Azon igyekszünk, hogy természetesen tapasztaljuk meg a minden létező alapját jelentő forrást. Ahogy haladunk előre a tanulásban, egyre többet érzékelünk a saját testünkből. Egyre nagyobb területet, egyre aprólékosabban, egészen addig, míg világossá nem válik az összefüggés a körülöttünk és bennünk lévő világ között. Itt megszűnik az elkülönültség, megszületik az egységélmény.
EZ A TAIJI MISZTIKÁJA.

Irodalom:
Thomas Myers: Anatomy trains
dr. Yang Jwing-Ming: A legendás mesterek taiji-titkai